"Gyerekként mindent megosztunk az édesanyánkkal. Ő számunkra a világ. A világ számára pedig mi vagyunk a legfontosabbak. De így, tizenhét évesen, néha azon töpengek, hogy ki az a személy, aki a legjobban ismer. Nekem nem jutott anya. Az apámat mindennél jobban szeretem, és tisztelem. De mondjon bárki bármit, férfiként nehéz megértenie az érzéseimet. Azt hittem Matt az. Még mindig ezt hiszem. A sors furcsa fintora szerint, ő az én lelkitársam. Annak ellenére, hogy mire vetemedett, ő a legjobb barátom. És ez nem fog változni. De az utóbbi időben elhidegültünk egymástól. Akkor mégsem ő lenne?
Tudom mit gondoltok. Hogy majd rájövök, hogy Lucas a lelkitársam, és a sztori végén minden rendbe jön, és ágyba bújunk.
Nagyon tévedtek...
Bár ne indultunk volna el aznap Los Angelesbe!"
Kérlek titeket, hogy írjatok több komit a fejezetekre!
Üdv: Gale
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése